Gyermekpszichológus: Babázás

Milyen legyen a játék baba?
Játék tündér-, boszorkány-, lovag-, király- és hasonló mitikus figurák

Hogyan babázzunk?
Óvodáskorban a gyermekekben a fantáziavilág még gyakran keveredik a valós világ eseményeivel, figuráival. A mesék hősei jól képviselik a gyermeki lélek alapvető viszonyulásait. Így például a gonosz boszorkány a rossz, ártó szándékot, haragot hordozza magán, a tündér a jóságos, a segítő hozzáállást úgy, hogy mindkettő varázserővel van felruházva. A lovag például a segítő hős, akinek ereje van, küzdeni és harcolni tud, a király a hatalmas, biztonságot adó nyugodt erő. E szimbolikus figurákkal sokkal mélyebben tudják ezeket a viszonyulásokat a gyerekek eljátszani, mint ahogy szavakkal meg tudnák fogalmazni.

Amikor egy gyermek (mindegy, hogy fiú-e, vagy kislány) ezekkel játszik, vagy ő maga bújik ezekbe a szerepekbe, akkor ezt mozgósítja magában. (A felnőttek világában a mitológiai alakok jelentik ugyanezeket.) A mitikus figurák jelenlétének szerepe, annak fontossága abból is lemérhető, hogy szinte minden kultúrkörében jelen vannak. Olyan alapvető viszonyulások ezek, amelyek gyökere kultúrától független.

Ha a gyermek a felnőttre testálja a gonosz, rossz figurával való játékot és ő maga, csak a jót szeretné játszani, akkor bátran vállaljuk el. Nem leszünk ettől rosszabb anyák, apák, nagynénik. A gyerekek tudják, hogy ez csak játék.

Elkerülendő
Amennyiben a gyermek a gonosz, rossz figurával azonosul, ne kezdjük el okítani arról, hogy „ilyet nem csinálunk”… Fogjunk meg ilyenkor egy játékbeli „méltó ellenfelet” és a játék keretén belül reagáljunk rá.